Hogyan érd el a félelmetesebb céljaidat is játékos könnyedséggel?

Festővé alkotom magam – 3. rész

Neked könnyű vagy nehéz elkezdened dolgokat?

És folytatni?

Tapasztaltad már, hogy összegyűjtöd az energiádat, nekikezdesz valaminek, aztán hamarosan el is fogy a lendület?

Amit elkezdtél, fent tudod tartani?

Tudod táplálni?

Vagy inkább abbahagyod?

Régebben írtam már a védekezési mechanizmusokról, amik ilyenkor bekapcsolnak. Ezt itt tudod elolvasni: Azok a fránya védekezési mechanizmusok

Most nézzünk rá erre kicsit másik szemszögből.

Már rengetegszer ugrottam neki dolgoknak, hol több, hol kevesebb sikerrel. Párszor, nagyon sok erőfeszítéssel sikerült is végigvinni ezeket. Úgy gondolom, ha már korábban tudom azt, amit itt most neked le írok, akkor sokkal több mindent megvalósítottam volna régebben is.

Mit is jelent az, hogy elkezdeni és befejezni valamit?

Amikor elkezdesz valamit, akkor az történik, hogy kitűzöl egy célt és elindulsz felé, megteszed az első lépést. Az elkezdés nem a célkitűzés, hanem az első lépés. Például, beiratkozol egy tanfolyamra. Vagy még előtte: keresel egy tanfolyamot.

A befejezés pedig azt jelenti, amikor elérted a kitűzött célodat. A listádon odateheted mellé a pipát és le veheted róla a figyelmedet.

Amikor kitűzöl egy célt, jó esetben egy távolabbi, félelmetesebb célt tűzöl ki. Ekkor a védekezési mechanizmusaid elkezdenek korlátozni, beindulnak például a félelmek és elkezdheted mondjuk halogatni a dolgot.

Hogyan tudsz benne maradni a folyamatban?

Szedd szét a céljaidat kisebb célokra, részcélokra, feladatokra. A részfeladatokra is tekints célként.

Ezeket beírhatod a naptáradba priorizálva, sorrendbe rendezve. Így fókuszálhatsz a nagy, félelmetes célod helyett az első részfeladatra, ami valószínűleg már kevesebb félelemmel tölt el. (Bár néha azért így is át kell lépni a komfortzónát, csak nem tűnik annyira vészesnek.) Ha ez a cél még mindig nagy, azt is szétszedheted kisebb lépésekre.

Ha ezt megcsináltad, nincs más dolgod, mint a lépéssorodon végighaladni szépen, lépésről lépésre, kipipálva folyamatosan a részfeladatokat és egyszercsak azt veszed észre, hogy el is érted a nagy célodat.

Mindezzel pedig beindítottad és fenntartottad a szinkronisztikus folyamatot is. (A számodra előnyös, céljaid irányába vivő véletlenek sorozatát.)

A folyamat szemlélet

Van egy további előnye annak, ha mindig csak a következő lépésre figyelsz:

Így minden lépésed az első lépés lesz. Ezt kipipálhatod, elérted a célod és mehetsz tovább a folyamatban. A céljaid elérése után pedig még meg is ünnepelheted nagyszerűségedet, hogy elérted azt. (Persze az elért célhoz mérten.)

Tehát mi történik itt?

  • Kitűzöl egy célt.
  • Döntesz, hogy eléred.
  • Megteszed az első lépést.
  • Ekkor meg is jutalmazhatod magad.
  • Majd újra célt tűzöl ki.
  • Most megint döntesz.
  • Megcsinálod az első lépést és kész is vagy.
  • Újra jutalmazhatod magad és így mehetsz lépésről lépésre előre.

Így bár a lépcsőkre fókuszálsz, de mégis emeleteket haladhatsz fel és közben sokkal kevesebbszer jut eszedbe a tériszonyod.

Tehát mi is történik itt? Van egy távolabbi célod. Például mint nekem az, hogy professzionális minőségű képeket festek. Ezt tekinthetném egy nagy célnak, amihez kb 1000, vagy még több lépés kell, hogy elérjem. Ehelyett minden egyes lépésre célként tekintek. Tehát például minden következő rajz egy cél és amikor megvan, örülök, ünneplek annak, hogy megcsináltam.

Ez hozzáállásbeli különbség. Ezzel a szemléletmóddal több sikerélményed lehet. Ezzel erősítheted önbecsülésedet, önmagadba vetett hitedet is, hisz többször van a MEGCSINÁLTAM! érzés és tapasztalat.

Egy cél elérése mindig folyamat, lépések folyamata, bármilyen nagy is legyen.

Mikor hová érdemes fókuszálni?

Amikor álmodozol, célkitűzöl, akkor figyelj távolabbra. Így teremted meg az áhított jövőd és tartod magad az utadon.

Amikor pedig valósítod meg, figyelj csak épp az orrod elé, arra a feladatra, amit még játszva megoldasz.

Így könnyedén, örömben, játékosan, önfeledten tudod elérni az elérhetetlennek tűnő céljaidat is.

Ez segíti a kitartásodat, és az önfegyelmedet is, ráadásul a folyamatos  cselekvés a motivációdat is erősíti.

A cselekvésbe így már nem kell belevinned az érzelmeidet, a félelmeidet sem. Pozitív érzelmeidet pedig használd a képalkotásra, a jövőd vizualizációjára.

Előtted lehet a távolabbi célod, az hívogathat téged úgy, hogy közben a jelenre fókuszálsz, megéled a létezésedet és a cselekvéseidet, félelem nélkül.

+1 tipp

Fogd fel az egészet játékként. Csinálj a feladataidból, a célod felé vezető lépésekből játékot, kihívásokat vagy küldetéseket.

Például:

Én most egy 30 napos kihívást kezdek, ami arról szól, hogy minden nap fogok festeni/rajzolni, vagy digitálisan, vagy papíron. Amikor kimarad egy nap, akkor pedig kezdem elölről.

Az első gyors festős gyakorlásomat a bejegyzés képében láthatjátok.

Ha bármilyen kérdésed van, írd meg hozzászólásban vagy üzenet a hello@alkosdmegonmagad.hu.

Szeretettel és Hálával:
Hajabács Klára

Azok a fránya védekezési mechanizmusok

Festővé alkotom magam – 2. rész

Veled is megesett már, hogy kitűztél egy célt, elhatároztál valamit, de aztán:

– hirtelen minden ellened lett?

– közbe jöttek dolgok?

– nem volt időd?

– elfelejtetted?

– elmúlt a lelkesedés, a motiváció?

– halogattad a feladatokat?

– hirtelen nehézkes lett, nyűggé vált?

– vagy bármi más, aminek következtében végül nem tetted meg, amit nem is olyan rég nagyon akartál?

Ha tovább olvasol, akkor találsz pár tippet, hogy mit tehetsz ilyenkor, hogy mégis közelebb kerülj a célodhoz.

De még ez előtt nézzük együtt meg, hogy mi is történik ilyenkor:

  • Kitűztél egy célt, feltöltötted azt pozitív érzésekkel.
  • Hoztál egy határozott döntést.
  • Elkezdted megcselekedni a lépéseket.

Cél – döntés – cselekvés. Szuper, elindultál, úton vagy.

Aztán egy idő után valahol elmegy a fókusz. Elfelejted, hogy mennyire is akartad a célod, elmúlik a motiváció, hirtelen nyűggé válik minden cselekvés. Elkezded halogatni a feladatokat, jönnek a kifogások és a környezet is csak abban támogat, hogy hogyan ne érd el, amit kitűztél magad elé.

Ilyenkor bekapcsolnak a védekezési mechanizmusok.

Mi az, hogy védekezési mechanizmus?

A védekezési mechanizmusok arra valók, hogy megvédjenek téged a veszélyes helyzetektől, a veszélytől.

Amikor még pici baba voltál, nem éreztél félelmet. Nem tudtál még különbséget tenni jó és rossz dolgok között. Aztán ahogy tapasztaltad meg az életedet, a külső impulzusok és a saját tapasztalataid alakítottak téged:

  • Megtanultad, hogy mi az, ami jó, amikor jól érzed magad, ami kényelmes.
  • Megtanultad azt is, hogy mi az ami fáj, ami kellemetlen, ami kényelmetlen, ami rossz.
  • Megtanulhattad azt is, hogy ha új dologba kezdesz bele, akkor az kudarchoz vezethet. Ezért esetleg büntetés is járhatott.
  • Megtapasztalhattad már nagyon korán, hogy ha számodra ismeretlen dologba kezdesz bele, akkor az veszélyes, mert nem tudod előre, hogy mi fog történni. Egyszerűen nem biztonságos, fájhat, vereséget szenvedhetsz, pofont kaphatsz az élettől.

A védekezési mechanizmusaid pedig biztonságban akarnak téged tudni. Védenek, védelmeznek. Nem akarják, hogy újra ilyen élményeket élj át.

Ők csak jót akarnak neked, de épp ezzel hátráltatnak is a fejlődésedben.

Hogyan hátráltatnak téged a fejlődésedben?

A probléma ott van, hogy minden új dolog egy komfortzónán kívüli dolog. Ha nem az, akkor az nem új, az megszokott pálya, járt út. Tehát ha új dolgot akarsz tanulni, olyan célt tűztél ki magad elé, amit még sose értél el, akkor bizony kell vállalni a veszélyt, a kockázatot és ki kell lépni a megszokott kis burokból.

Ez azzal is jár, hogy nem mindig lesz könnyű, nem mindig lesz kényelmes és kellemes megtenni az aktuális feladatot. Ezért van, hogy minden új dolognál előbújnak a védekezési mechanizmusok, amik le akarnak téged beszélni arról, hogy elérd a célod, mert úgy maradsz biztonságban.

Ez sokszor nem is könnyen észrevehető. Még ha már egy ideje az önismeret útját járod is, még úgyis okozhatnak a védekezési mechanizmusaid meglepetéseket.

Mint ahogy nekem is, én is az ő csapdájukba estem az elmúlt pár hétben. Nekik hála csak csekély fejlődést értem el festővé válásom kapcsán. Egyszerűen nem rajzoltam, festettem egy képet sem. Jöttek nálam is a kifogások. Hol az időre, hol a fáradtságra, hol más dologra fogtam, hogy éppen miért nem foglalkozok a témával.

Mindig van más teendő. Van ami sürgősebb, ami hirtelen betoppan, ami az utadat állja. Vagy ha éppen ráérsz, akkor jön az az érzés, hogy nincs kedved. Mindegy mi jön közbe.

Viszont, ha engedsz nekik, akkor nincs további fejlődés!

Mi van, ha nem újítasz, nem cselekedsz?

Ha foglalkozol önismerettel és igyekszel fejleszteni magadat, akkor ez azzal jár, hogy elkezd változni a személyiséged. Elkezd kitágulni a tudatod és így szükséged lesz arra, hogy új utakra lépj. Szükséged lesz arra, hogy új dolgokba kezdj bele, új célokat tűzz ki, mert egyszerűen nem tesz boldoggá a régi életed. Új világot akarsz magadnak. Sőt, valószínűleg önismerettel is azért foglalkozol, hogy változtass az életeden, mert ami van, az már nem elégít ki.

Mivel nem cselekszel, egyre rosszabbul érzed magad, mert például nő a bűntudatod, hogy miért nem vagy képes lépni és ezzel rombolod az önbecsülésedet is.

Tehát nem maradhat minden úgy, ahogy van, mert akkor egy lefelé tartó spirálba lépsz be és minden nappal egyre rosszabbul leszel. Nincs egy helyben állás. Vagy építesz, vagy rombolsz.

Komfortos változás? Ugye te is érzed itt az ellentétet?

Akarsz változni, változtatni. De ez nem megy úgy, hogy ugyanabban a kényelmes életben maradsz és a megszokott dolgaidat csinálod. Ha egy olyan célt akarsz elérni, amit még sosem, azt nem tudod a már megszerzett tudásoddal, a begyakorolt eszközeiddel, a megszokott gondolataiddal és cselekedeteiddel elérni. Fejlődni, újítani kell.

Ez nem csak azt jelenti, hogy elmész egy tanfolyamra, vagy elolvasol pár online anyagot. A gyakorlatba kell ültetned a megszerzett a tudásodat. Bele kell lépned az adott szituációkba. Akkor is, ha nincs hozzá kedved, ha kényelmetlen, ha kellemetlen vagy ha teljesen ki kell lépned a komfort zónádból és ez miatt nagyon parázol.

A változás nem kényelmes és nem biztonságos, ettől változás.

A te döntésed:

Valóban el akarod érni a célod?

Mert akkor bizony szembe kell menni a védekezési mechanizmusoknak és a kényelmes életnek. Meg kell cselekedni, ami szükséges a célod eléréséhez.

Mit tehetsz ilyenkor?
  • Emlékeztesd magad, hogy mi a cél. Mindig legyen előtted a pozitív jövőképed.
  • Dönts újra, dönts minden pillanatban a célod mellett.
  • Cselekedj, függetlenül az érzéseidtől. Cselekedj akkor is, ha félsz, ha kellemetlen vagy kényelmetlen.
  • Növeld a mentális és érzelmi önfegyelmedet.
  • Mondogass megerősítő mondatokat, amik például bátorítanak, motiválnak téged vagy erősítik a jövőképedet.
  • Növeld az önszereteted és az önmagadba vetett hitedet.

A listát a végtelenségig lehetne folytatni.

Ami a legtöbb motivációt, bátorságot, önbecsülést, hitet adja az maga a cselekvés. Ami által átléped a korlátaid. Minden egyes korlátod átlépésével, amivel célirányosan haladsz, erősödsz, növeled magad, jobbítod életedet.

Úgyhogy hajrá!

Sikeres cselekvést kívánok! Én is rögtön neki látok a művészkedésnek és gőzerővel folytatom a projektet.

Ha bármi kérdésed van, írd meg hozzászólásban vagy emailben a hello@alkosdmegonmagad.hu – ra.

Szeretettel és Hálával:
Hajabács Klára

Mi történt, amikor eldöntöttem, hogy elérem az egyik célom?

Festővé alkotom magam – 1. rész

Megszületett a döntésem, mi szerint a rajz és festő képességemet művészire fejlesztem.

Cél – döntés – cselekvés. Ez a kulcs.

Ez nem azt jelenti, hogy kitűzök egy célt, egyszer hozok egy döntést és már sínen vagyok, nem.
Döntenem kell, folyamatosan, mindennap a célom mellett.

Döntenem és aztán meg is cselekedni az első lépést.

Mi az első lépés?
Mindig a következő.
Az, amit ebben a pillanatban meg tudok tenni és előre visz a célom felé.

Megtettem. Oké. És most?
Most újra ránézek a célomra, újra döntök és újra cselekszem.

Persze e közben jönnek fel a múlt árnyai.

Találkozok a rég elfeledett, mélyre rejtett gondolataimmal, amik jót akarva nekem, igyekeznek megvédeni a sérülésektől.
Így próbálnak elbizonytalanítani, hogy inkább meg se próbáljam.

Rengeteg ilyen, hátráltató gondolatom van. Mert hát ha nem lenne, már festő lennék.

Sokukra már az eddigi munkáim során is rátaláltam.
Persze mindig akad valami új, ezen a héten is találtam gyöngyszemeket.
A kedvencem: Annyian rajzolnak, festenek mostanában, nagyon nehéz közülük kitűnni.

De ugyanúgy feltűntek a következők is:
Én nem tudok elég jól rajzolni.
Nem vagyok elég tehetséges.
Biztos, hogy akarom?
Eddig mindig feladtam, most is feladom.
Úgyis megunom.

Eszembe jutottak az eddigi nekifutások, eszembe jutott az a bűntudat és szégyen érzés, amit akkor éreztem, amikor régebben abbahagytam.
Eszembe jutott a gyerekkorom. Abból is az, amikor rajzversenyekre mentem, de mindig sok tehetséges ember volt előttem, akik jobbakat alkottak és aztán ők nyertek.
Eszembe jutottak a szüleim, akik sosem gondolták, hogy ehhez lenne tehetségem.

Ezek a gondolatok mindig érdekes kitekintést adnak, hogy mi is zajlik valójában bennem.

Egy harc. Egy belső harc.
A múlt harcol a jövővel.
A megszokott harcol az újjal.

És tőlem függ, hogy melyik oldalra állok, melyik oldalt erősítem, tudatosan.

Ezért minden egyes alkalommal, amikor feltűnt egy negatív, eltántorító gondolat, azt kicseréltem pozitívra.
Inkább a célomra figyeltem. Bele éreztem magam abba a helyzetbe, hogy milyen lesz majd megalkotni azt a képet, ami a fejemben él.
Inkább azokra az emlékekre figyeltem, amikor bele voltam merülve az alkotó folyamatba és csak élveztem.
Felidéztem azokat a dicsérő szavakat, amiket eddig mások mondtak nekem ezzel kapcsolatban.
Sőt, magamnak is dicsérő, támogató szavakat mondtam.

“Meg tudom csinálni.”
“Hiszek magamban.”

És a legfontosabb, amit tettem:
Rajzoltam.
Tapasztaltam, kipróbáltam, tanultam az új eszközeimet.

Firkálgattam mindenhová és igyekeztem fenntartani a békés kapcsolatot a belső művészemmel, hogy akárcsak pár percnyi firkálás során is ki tudja élni a szenvedélyét.

És imádtam.

Alkosd meg Te is Önmagad.

Szeretettel és Hálával:
Hajabács Klára

Ha van kérdésed, bátran írj hozzászólást vagy küldj üzenetet a hello@alkosdmegonmagad.hu-ra.