Most először mélyültem el igazán a húsvéti ünnepek történelmi és égi jelentéseiben. Az égre tekintve tisztán látszik, hogy miről is szól valójában a húsvét.
Nagyon érdekes a húsvéti ünnepkör, ugyanis húsvét vasárnap, a tavaszi napéjegyenlőség utáni első Teliholdtól számított első vasárnaphoz kötnek. A húsvét tehát egy a Nappal és a Holddal szinkronba hozott ünnep, ami ezáltal évről évre elmozdul, változik.
Ezt a „szabályt” 325-ben, az első niceai zsinaton döntötték el, így a mai formában lévő húsvét 325-ben született és évről évre március 22.-e és április 25.-e között mozog (ehhez igazodik aztán az összes többi mozgó ünnep).
Ez az időszak nagyjából a Kos jegyét teszi ki és 325-ben itt a Kos csillagkép volt (most már el van csúszva). Illetve április vége felé már a Bika jegyben és a Bika csillagkép elején járt a Nap az égen. (És van egy pár nap, amikor mindkét csillagkép, egymással metszésben, van jelen az égen.)
325-ben a nagyhét időszakában a Nap mögött ekkor éppen a Kos és a Bika csillagkép metszete van, tehát mindkét csillagkép jelen volt. A Kos és a Bika csillagkép épp ezért sok húsvéti szimbólumra is fényt derít.
Az időzítésből egyértelműen látszik, hogy a húsvét nem más, mint a tavasz ünnepe, az élet újjászületésének, az új ciklus kezdetének ünnepe, ami a halálból, egóáldozatból, elengedésből születik. (Ami teljes összhangban van az ekkortájt (leginkább) a múltban és a jelenben jelen lévő égi képekkel is.)
Virágvasárnap (március 28) kezdődik ez a tavaszi ünnepkör, ami most épp egybe esett a Teliholddal is. Ekkor vonul be szamárháton Jézus Jeruzsálembe és lábai elé virágokat hintenek. (Szamárháton, mint a csökönyösségen, hisztin, egón való felülemelkedésből jövő alázat a Szívünk felé.) Ezen a napon a templomokban virágokat szentelnek, hogy ezzel védelemhez, szentséghez jussanak egész évre. (Az előző évi megszentelt barkákat tüzelik el hamvazószerdán (most február 17 volt, innen indult a böjt), ami szintén a ciklus váltás, az élet körforgásának természetes ciklusára utal. Mindent elengedünk, hogy új élet kezdődhessen.)
Április 1.-jén épp Nagycsütörtök van. Nagycsütörtökön ünnepli a keresztény egyház az utolsó vacsorát, illetve ezen az éjszakán virrasztanak, mivel Jézus is virrasztott a vacsora után (tanítványai elaludtak a virrasztás alatt).
A tudatos egóáldozatára készülve elbúcsúzik, elengedi az anyagi világot (hálával, szeretettel, megáldva azt), és felajánlja magát hálával, alázattal Istennek, az embereknek, az „örök életnek” (és be is fogadja Istent a kenyér és bor által, ezzel is mutatva az egység szentségét). Ezt követően tudatánál maradva éli át az éjszakát, áthaladva tudatosan a sötétségen (míg tanítványai alszanak).
Jézus tudta, hogy mi vár rá, mint ahogy mi is pontosan jól érezzük most, hogy ahhoz, hogy új ciklusunk beinduljon, el kell engednünk alázattal a régi életünket (mert ekkorra egy ideje belül már ezen dolgozunk – tisztulunk, engedjük el a régit, hogy minél könnyebb szívvel tudjunk átlépni az új életünkbe).
Mivel a csillagképek eltolódtak már egy kissé a korábbiakhoz képest, így ez miatt a Halak csillagkép végső elengedésére még belül április végéig lehetőségünk van, illetve a Kos csillagkép által mutatott belső, új fénymagjainak elvetése is kitolódott inkább már májusra. Épp ezért áprilist és májust is áthatja a Halak és a Kos csillagképek feletti Androméda mondakör szereplőinek fő sugallata, amit Jézus is közvetít, az egóáldozatokból születik egy szent-új állapot.
2.-án, Nagypénteken megy végig Jézus a keresztúton, cipelve földi terheit, amit kifeszítve el is enged, hogy harmadnapra feltámadva új életet kezdjen. Az egyháznál ez a gyász, elengedés napja, a töviskoszorú, a bűnök, rendezetlen érzések, a „szenvedések” szimbóluma, amit itt szintén elenged, hogy eggyé válhasson a Szeretettel.
A paraszti életben nagypéntekhez babonás félelmek kötődnek, épp ezért tiltottak voltak az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkák, illetve nem sütöttek kenyeret, nem mostak, nem fontak. Viszont a víz tisztító szent erejét kihasználva napfelkelte előtt friss kút vagy patakvízzel mosakodtak és az állatokat is kihajtották megitatni és megfürdették őket is. (A hajnali vizet aranyvíznek hívták.) Ez adta meg nekik a védelmet a betegségektől. Szokás volt még ezen a napon a határjárás, határkerülés is, hogy zajkeltéssel elűzzék az ártó erőket a földekről.
2.-án, a mostani nagypénteken, az égen egy érdekes háromszög bontakozik ki:
– Nap-Vénusz támogató kapcsolatban áll a Felszálló Holdcsomópont + Aldebaran – Mars + Rigel együttessel
– A Mars csapata szemben áll a Leszálló Holdcsomóval (akinél egy kis ideig épp elhalad a Hold is, a Hold pályájának ez a legmélyebb pontja.)
– A Leszálló Holdcsomó emelő kapcsolatban van a Nap-Vénusszal.
Ezeket az állásokat még lentebb kifejtem.
Nagyszombaton, 3.-án, ér véget a 40 napos böjt és itt újra megszólalnak a harangok (amik az előző napokban csendbe borultak). Ennek a napnak a legjelentősebb eseményei a víz- és tűzszentelés. Ezt a tüzet viszik aztán be a templomokba, ezzel gyújtják meg a gyertyákat. Ezáltal fellobban belső szentélyünkben is a szent tűz, beindul az élet. A megszentelt tűz itt a világ világosságának szimbóluma.
Húsvét vasárnap pedig feltámad az örök életben Jézus, elkezdődik az új élet, az új kör egy magasabb állapotban. Innentől kezdődően a szokások az új életre, termékenységre összpontosulnak (Kos és Bika jelképek).
Itt kerül az asztalra a sonka, bárány, tojás, kalács, amit a templomban régen meg is szenteltettek. Ez a nap még mindig munkákat tiltó nap, de itt most leginkább a női munkák vannak tiltva a szokások szerint: seprés, főzés, mosás, illetve az állatokat sem fogták be. A megszentelt ételek morzsáiból vittek az állatoknak is, hogy azok is termékenyebbé és egészségesebbé váljanak, a megszentelt tojáshéjából szórtak a földekre, stb. (A csillagképekben a Bika a termékenység jelképe.)
Ezen a napon volt még több szokás is, például a „zöldjárás”, ami a természet megújulását ünneplő énekes játék, a „Bújj, bújj zöld ág…”. (Kos-Bika és Ikrek jelkép is, mivel az Ikrek csillagkép adja azt az aranykaput, ahol átbújhatunk, illetve ebben az égi környezetben van a Szekeres csillagkép is, ami pedig Tejút kapu – ezen átbújva a Tejút fényébe tudunk átlépni.)
Húsvét hétfőn, a locsolkodás napján pedig szintén a víz megtisztító, megújító, megtermékenyítő erejével való szertartást mutatja.
A szimbólumokat nézve még a tojás a termékenységen kívül a belőle kikelő kismadár jelképével az újjászületést is jelöli, a piros szín pedig Krisztus vérének szimbóluma. Ami viszont még nagyon érdekes, hogy a nyúl szimbólum látszólag nem illik bele ebbe a képbe, sokan nem értik, hogy került bele a szimbólum rendszerbe, mások pedig a nyúl nagyon termékeny mivoltának tulajdonítják e jelképet.
Ha viszont az égre nézünk, van egy Nyúl csillagképünk.
Az égi képben a Nyúl, a Bika és az Ikrek csillagképek (amik mind megmutatkoznak a húsvéti szokásokban és jelképekben) egy háromszöget alkotnak, amik az Orion/Nimród csillagképet fogják közre, ami a fény beavatás jelképe.
A húsvéti időszak vége, a húsvét utáni 60.napon, az Úr napjának ünnepén van. Ha április vége felé esik húsvét, mint ahogy 325-ben, akkor ez azaz ünnep nagyjából a nyári napfordulóval esik egybe. (Ebben az időszakban az egyház ünnepli a húsvét utáni 40.napot, Urunk Mennybemenetelét, illetve a húsvét utáni 50.napot, Pünkösdöt – A Szentlélek kiáradásának ünnepét.)
325-ben, a „húsvéti szabály” kitalálásakor a 40. napon, a Mennybemenetelen a Nap épp Nimród felett járt, a Nyilat elengedő kezénél. (Nimród/Orion a fény uralkodója, beavatás jelkép, ahol körről-körre egyre inkább felemelkedhetünk a felettes énünkhöz, ezáltal egy erős, belső uralkodóvá válhatunk.)
Az 50.napon, Pünkösdkor, a Szentlélek kiáradásánál az Ikrek csillagképben Castornál haladt a Nap (és együtt állt a Szíriusszal). Castor, az Ikrekben lévő emberi testvér jelképe, a halandó oldalunkat jelöli. Itt kezdünk el átmenni az Ikrek kapuján és a Szíriusz magas minőségű vezető energiái is segítik ilyenkor az utat.
Ekkor haladt át a kapun. És a 60. napon, a nyári napforduló környékén, a húsvéti időszak végére bújt át teljesen az Ikrek kapuján és állt együtt a Pollux csillaggal, isteni énünk csillagával, az Úr Napján.
Erről szól valójában a Húsvét, eljutni a Kossal jelölt újjászületéstől (amit megelőz a Halak csillagkép elengedése, böjtje), a bennünk lévő Isteni oldallal (Polluxszal) való kapcsolatig a felfényesedésen keresztül. Mindezt úgy, hogy közben végig megyünk nem csak a Kos – Bika – Ikrek csillagképeken, hanem elmegyünk a Nimród és a Nyúl csillagképek felett is, kapcsolódva közben még több fontos csillaggal és jelképpel, amik mind-mind segítenek az új életünk, az új körünk elindításában.
Ez a mögöttes jelentés már kicsit eltolódott mára, viszont mivel kezdetben benne van az egész, így a húsvét még mindig nyomokban tartalmazza ezeket a szent jelképeket, belső feltámadásunkat és belső istenünkkel való kapcsolatfelvételünk lehetőségét.
Az április 2.-án kibontakozó háromszög ezt a felemelkedést támogatja. A Felszálló Holdcsomóponttal és az Aldebarannal tisztább képet kaphatunk arról, hogy merre van a felfele, hogy merre tudunk kilépni a fény felé. A Mars pedig mutatja, hogy döntésünkkel, akaraterőnkkel elindulhatunk az új irányba és megtehetjük az első lépést.
Elindul a fény, a szeretet felemelkedése, újjászületése egyénileg és ezáltal egységben is. A Rigel csillag és az Aldebaran (ami 10.-étől fog igazán elkezdeni érződni, onnan jön a nagyobb tisztánlátás) megmutatja a fény útját. Ez egy globálisan új út. A bátorságunk, a bennünk lévő erő segít beindítani, amit kell. Illetve a Nap-Vénusz, a cselekvő művész, a szerelemből vezérelve képes elhagyni a múltat, hogy egy művészibb, szeretettel átitatottabb útra lépjen.
A Merkúr támogató kapcsolata a Plútóval segíti a rálátás által a változást.
Április 2-án, Jézus keresztre feszítésének elengedés napján a harangok üres csendjében ér csúcsára ez az elindító impulzus. Illetve ekkor a Hold a Leszálló Holdcsomónál együtt áll Antaresszel. Szívünkben, lelkünkben, megengedésünk, befogadásunk és elengedésünk által a Szeretet egyensúlyát tapasztalhatjuk meg, ami segít lerázni szívünkről a láncokat.
Április 4.-én, a feltámadáskor pedig, ahogy a Merkúr átlép a Kos jegybe, elménk, gondolkodásunk, tudatunk, tisztánlátásunk, kíváncsiságunk is új kört kezd és lendületével beindul. Ez alatt kvintil kapcsolatot alkot a Felszálló Holdcsomóponttal, így itt megkaphatjuk az utasításokat, tisztábban láthatjuk a fény útjának aktuális információit, amik most kellenek, hogy felfele haladjunk. Tudatunk erőt kap ahhoz, hogy kiemelkedjen.
És mindez a nyári napfordulóra fog igazán felfényesedni, hogy ezt követően jobban még jobban megélhessük a saját magasabb szintjeinket.
