blogbejegyzés:

Miért nem léteznek negatív tulajdonságok?

Hogy ezt jobban megértsük, engedd meg, hogy kicsit elkalauzoljalak a saját fejedben!

Az agyunk (pontosabban a tudatalattink) egy matricázógép.

Na jó, ez így elsőre erősnek vagy furának tűnhet, de így van, máris kifejtem!

Azt már biztosan tudod, hogy vannak dolgok, amiket tudatosan teszünk (pl. felemeljük a mobilunkat az asztalról), és vannak dolgok, amiket nem tudatosan.

Most persze nem alvajárásra vagy öntudatlan állapotra gondolok. Mindössze arról van szó, hogy az agyunk mindent a lehető legegyszerűbben próbál megjegyezni.

Ez persze nem probléma, képzeld csak el, hogy milyen lenne, ha mindent végig kellene újra és újra gondolnod. Most ha ránézel pl. a sárga színre, azonnal tudod, hogy az sárga. Nem kezdesz el gondolkodni rajta, hogy milyen színű, azonnal tudod, mert a tudatalattid érezteti veled.

Na itt kapcsol be a matricázógép…

Mert amint meglátod azt a sárga valamit, a tudatalattid azonnal ráragasztja azt a matricát, hogy az sárga.

Miért van szó továbbra is a dolgok matricázásáról?

Mert valójában nem egy matricát ragaszt rá a dolgokra az agyunk, hanem annyit, hogy megszámolni is nehéz lenne. Osszuk szét ezeket 3 csoportba!

  1. csoport: Ha már a sárga színnél járunk, legyen a példa ezúttal egy sárga szék. Most már a szék matricát is megkapta, hiszen ezen sem kell gondolkodnod. Ha ez a szék például fából van, akkor az egy további matrica. Ezt is lehetne folytatni, de a lényeg: ezek objektívnek tűnő matricák. Ezeket megtanultuk, így használjuk.
  2. csoport: A tárgyunk továbbra is ugyanaz a szék. Gyerekkorodban felmászni sem tudtál rá, olyan magas volt. Később kényelmes magasságúnak tekintetted, ha pedig igazán magasra nőttél, az is lehet, hogy alacsonynak találod. Lehet, hogy tetszik, de az is, hogy nem. Ezek a szubjektív matricák.
  3. csoport: ide pedig azok a matricák tartoznak, amiről nincs információnk, de az agyunk az előző két csoport alapján kreál hozzá új információkat. Tehát ez már csak következtetés, de attól még ott van. Például, ha még sosem ültél azon a széken, de szövettel van borítva, akkor elképzeled valamennyire puhának. De valójában amíg nem ültél rá, nem tapintottad, nem tudhatod, mennyire puha. Ebbe a csoportba tartozik az intuíció/megérzés, de az előítélet is.

 

Ha még mindig velem vagy, akkor mostanra sejtheted, hogy a negatív szó is csupán egy matrica.

De akkor hogy kerül ez a bizonyos “negatív” matrica egy tulajdonságodra?

Legyen a példa ezúttal a rugalmas HomeOffice, azaz otthonról dolgozni valami olyat, amit akkor végez valaki (mondjuk egy ismerősöd), amikor jól esik, a lényeg, hogy elkészüljön.

Első hozzávaló: tanult információk alapján kerül a képbe negatív matrica

Ilyenért szerintem senkinek sem kell a szomszédba mennie. Szülők, nagyszülők és dédszülők teljesen másképp látták a világot, mint te. Ezért elképzelhetőnek tartom, hogy hallottad már ezt, vagy egy nagyon hasonló mondatot: „ez a gyerek folyton csak a számítógép előtt ül, sosem lesz semmi belőle, ücsörgésből és semmittevésből nem lehet megélni…”. Kutatások igazolják, hogy ha valamit kellően sokszor ismételgetünk (vagy ebben a példában mások ismételgetik nekünk), akkor azt – legalább egy bizonyos szintig – elhisszük.

Ezért simán lehet, hogy ha ezt sokszor hallottad, akkor az említett ismerősödet, lustának, életképtelennek tartod (legalább egy kicsit).

Ennél talán még meglepőbb, hogy saját magadról is ezt gondolhatod, szóval vagy bele sem mersz kezdeni ilyen munkába, vagy ha mégis, akkor vagy rossz érzéseid vannak, mert úgy tudod, hogy ilyet lusták és életképtelenek csinálnak. Szélsőséges esetben ilyen helyzetben akár szorgalmas ember tényleg lustává is válhat.

Második hozzávaló: Szubjektív meglátás.

Mit gondolsz a HomeOffice-ról Te? Bejársz az irodába, de nincs HomeOffice? Esetleg van, csak nem adják meg neked? Vagy nem is irodai munkát végzel számítógép előtt? Bármelyik is legyen, van egy szubjektív véleményed arról, hogy magad milyennek találod a dolgot. A példa kedvéért legyen az, hogy vonzónak találod a HomeOffice lehetőségét.

Harmadik hozzávaló: a hiányzó infókat az agyad megpróbálja az előző kettőt összemosni.

Na és itt kiakad. Mert te vonzónak találod a lehetőséget, de azt tanultad róla, hogy az nem jó, de mégis vágysz rá. Mindemellett még ki sem próbáltad, tehát azon kattog az agyad, hogy milyen érzés lenne. Be tudnád-e kényelmesen illeszteni a napjaidba? Esetleg félsz-e attól, hogy ellustulod, és nem lesznek kész a dolgok? Mit csinálsz, ha a gyereked 5percenként odarohan hozzád, vagy a párod épp filmezne, amikor te épp dolgoznál, pedig az téged zavar?

Azt hiszem, érted a lényeget, én mégis kiemelnék összegzésként 3 dolgot:

  • Amíg nem próbálsz ki valamit, addig nem tudsz teljes képet kialakítani arról, hogy az milyen, mert nem élted át, ezért az agyad a hiányzó információkat az előzőek alapján próbálja kitölteni
  • A benned lévő feszültségek nagy része azért keletkezik, mert az első és a második pontban megismert dolgok ütköznek
  • És végül: az, hogy valamit negatívnak vagy pozitívnak érzékelünk, a fentebb leírt 3 csoport alapján ítéljük meg

Ez alapján a negatív tulajdonságainkat is a fentebb leírtak alapján matricázzuk negatívnak.

Most akkor azok tényleg negatívak? Vagy ebben a formában léteznek egyáltalán negatív tulajdonságok?

A helyes válasz tehát: az a negatív, amit te annak tartasz.

Javaslom, hogy próbáld ki, ha legközelebb valamit egyértelműen pozitívnak, vagy negatívnak titulálsz, akkor vizsgáld meg a fentebb leírt részeket, hogy eldönthesd, tényleg úgy gondolod-e, vagy csak megszokásból titulálod negatívnak/pozitívnak.

Ha pedig itt járunk, többek között a „negatív tulajdonságokról” is szó esik a 14 napos ingyenes Hangolódj rá Önmagadra sorozatban, ahol minden nap kapsz egy e-mailt az aznapi oktató anyaggal és egy pici hozzá tartozó fejlesztő feladatot, amit 1-2 perc alatt el tudsz végezni. Így nem csak tanulsz, de azonnal gyakorlatba is ülteted a tanultakat!

Regisztrálj ingyenesen az alábbi gombra nyíló oldalon:

Szeretettel várom a véleményed, kérdésed az eredeti Facebook bejegyzés alatt, melyet itt találsz:

Ha úgy gondolod, mások számára is érdekes lehet, oszd meg a cikket:

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn