Mitől nő egy nő?

Nézzük meg a nő alap tulajdonságait.

Induljunk ki a fizikai szintből. Itt teljesen egyértelmű, hogy melyik oldalhoz tartozol, csak meg kell nézned, mi van a lábad között. Ez a fajta különbség már kisgyerekként feltűnik.

De ha mélyebben belegondolsz a női és férfi nemi szervek működésébe, láthatod, hogy már ezekben is benne rejlenek a női és férfi minőségek működésének elvei.

A női test a befogadásra van optimalizálva. És megvan minden szükséges eszköze. Képes befogadni az élet magját és a legerősebb, legéletrevalóbb mag által megtermékenyül.

A megtermékenyülés után táplálja, gondozza ezt a magot és így létrehozva egy új valamit, egy új testet, ami az új élet szikráját őrzi. A mag számára képes megadni mindent, amire annak szüksége van ahhoz, hogy fejlődjön és elkészüljön.

Majd, amikor elkészült bent, megszüli és létrehozza azt a külvilágban. Elengedi testéből, ami egyben egy új befogadás is, mert így már a külvilágban a saját életébe, felelőssége és gondoskodása alá veszi őt. Így újra jön a tápláló folyamat, csak már nem bent, hanem kint.

Táplálás az anya tej is, ami egyébként a Tejút szimbóluma, ami nem más, mint az igaz tudás, gondviselés, ősbiztonság és ősbizalom. Itt fénnyel és szeretettel, tehát élettel táplálsz. Itt van minden, ami igaz és valódi, maga az egész univerzum. Így a táplálás során a nő leföldel, bebiztosít, stabillá, életerőssé, termékennyé, bőségessé is teszi a dolgot.

És amikor már itt is elkészült, “felnőtt”, újra elengedi művét, hogy az a saját életét, a saját sorsát élhesse.

Direkt nem mondom, hogy ez az anyaság, bár az. Azért nem hívom alapvetően így, mert akkor ezt rögtön a gyerekszüléssel párosítod össze és igazad is lesz. Viszont ha belegondolsz, bármit hozol létre az életedben, bármit is fogadsz be az életedbe, azzal pont ugyanezeket a lépéseket zongorázod le.

Például egy vállalkozás a női oldal táplálása és gondoskodása, leföldelése nélkül valószínűleg már meg sem születik. Vagy ha valahogy meg is született, nem lesz hosszú életű, nem lesz termékeny, nem hoz bőséget, nem lesz életerős, nem lesz inspirált, és ezáltal valóban értékes, mert hiányzik belőle a női oldal.

Hiába van földed, és hiába vetsz el bele magokat, ha azokat nem gondozod, nem táplálod, nem öntözöd, nem tudsz szüretelni sem. Menet közben meghal a dolog, elvész, elenyészik mert nem kap figyelmet, szeretetet, törődést és mindent, amire szüksége van a működéshez.

Ahogy láthatod, a nő egy Művész.

És teljesen mindegy, hogy ezt a művészetedet miben kamatoztatod. Bármit is teszel, ha kellő felelősségvállalással és gondoskodással teszed, annak anyjává, létrehozójává, művészévé válsz.

Mennyire éled művészien az életedet?

Amit nap mint nap csinálsz, a munkád, a saját életed, a kapcsolataid, a gyermeked (belső és külső is) mennyire gondozod, táplálod?

Mennyire tudod az élet kincseit befogadni és elfogadni?

Mennyi mindent engedsz be a bőségből az életedbe?

Vagy esetleg nem tud megérkezni az új, mert ragaszkodsz a régihez és nem tudsz elengedni? Tehát a múltban ragadtál?

Esetleg túl kontrollálod a folyamatot és minden lépését irányítani akarod?

Mennyire inspirált az életed? Mennyire tudod működtetni az intuícióid? (Vagy meg sem tudod őket különböztetni az egótól?)

Ezek mind alap női kérdések.

Nem tudod ezt teljesen kizárni, sem elnyomni magadban, már csak azért sem, mert lélegzel, dobog a szíved.

Azt, hogy ezeket hogyan működteted, megmutatkozik párkapcsolatodban, szexualitásodban, pénzügyeidben, mindenben, amihez hozzányúlsz.

A kérdés inkább az, hogy mennyire működteted ezeket magas minőségben? Vagy inkább alacsonyan használod őket és a “gondok” látszódnak?

Ha bármelyik kérdéssel elakadásod van, ezen az oldalon szeretettel várlak konzultációra. Ha további kérdéseket szeretnél, amelyek segítik a fejlődésed, javaslom az első lépéseid az életfeladatod felé sorozatot.

 

 

Így függ össze a nőiességed és a szüleiddel való kapcsolatod

Mindannyiunkban él egy női és egy férfi rész is.

De még mielőtt belekezdenénk abba, hogy pontosan mi tartozik a női és mi a férfi oldalhoz, vizsgáljuk meg, hogy pontosan hogyan is alakult ki a jelenlegi helyzeted.
Biztosan rengetegszer hallottad már, hogy a szülőktől hozzuk a mintáinkat. Most ebbe menjünk bele részletesebben.

Ezek mind befolyásolhatták a nőiségedet gyermekkorodban:

Édesanyád hogyan/mennyire/milyen formában élte meg a nőiségét? Milyen nő ő? Mi a véleménye a nőkről? Mennyire tudta elfogadni magát, mint nőt? Mit gondolt a saját nőiességéről?

Ha nő vagy, akkor ezek arra mutatnak rá (ha még nem írtad felül őket), hogy te hogyan/mennyire éled meg a nőiségedet.
Itt nem csak az számít, hogy mennyire festette magát, vagy mennyire öltözött csinin, hanem az ő mintái, gondolatai, kisugárzása, amit már csak a jelenlétével is közvetít feléd. Hisz gyerekként az egész energiarendszerét átvesszük, nem csak azt, amit mond vagy tesz.

Nézd meg: 

  • Mennyire vannak összhangban a tettei azzal, amit mond?
  • Mennyire volt egyenrangú partner, vagy inkább elnyomó, esetleg elnyomott volt?

Megnézheted külön a női szerepeket is: 

  • Az anyaság előtt hogyan élte meg a nőiességét? (mert ha még nem vagy anya, lehet épp ezeket a mintáit éled)
  • Az anyasággal elvesztette a nőiségét vagy sikerült megélnie? (És te ha anya vagy, nálad ez hogyan alakult?)

Nézd meg őt a te korodban vagy helyzetedben, milyen volt ő akkor?

  • Milyen anya? Milyen szerető? Milyen feleség/partner?
  • Hogyan élte meg édesanyád a szexualitását? Hogyan és mire használta? Te mennyit láttál ebből? Mit mondtak neked erről? Mit tanított neked ezekkel?
  • Hallottad, láttad a szüleidet szeretkezni? Láttad őket más intimebb helyzetekben? Ezek milyen érzéseket keltettek benned? Hogyan mutatták ki egymásnak a vonzalmukat?

Édesapád mit gondolt/érzett/sugárzott ki a nőkkel kapcsolatban? Mi a véleménye róluk? Hogyan viselkedett veled, illetve a nőkkel általában?

  • Hogyan kezelték a szüleid a meztelenséget?
  • Édesanyád hogyan viszonyult a saját testéhez? Szerette? Törődött vele, vagy sanyargatta, elhanyagolta? Voltak elvárásai?
  • Édesapád szerint ki a “jó nő”? Milyennek kell lennie egy igazi nőnek? Ő milyen nőket szeret? (És mit érzel, ha esetleg te épp másmilyen vagy – esetleg akarsz lenni?)
  • Édesapád mennyire örülhetett vajon annak, hogy lánya született? (itt sem az a lényeg, hogy mit mondott, hanem hogy valójában hogyan érzett legbelül, amit esetleg el is nyomott. – Ezt valószínűleg racionálisan nem tudod, de lehet róla megérzésed, véleményed, hogy szerinted hogy lehetett.)
  • Amikor elkezdtél fejlődni, nőiesedni, apukád hogyan reagált erre? Tudta ezt kezelni? Esetleg bűntudatot érzett és eltávolodott tőled, nehogy “valami rosszat” tegyen? Vagy esetleg ki mutatta valamilyen formában a vonzalmát? Vagy tök szuperül kezelte és dícsért, támogatott, hogy nőjön a női önbecsülésed?
  • Úgy általánosságban mennyire tette nyilvánvalóvá édesapád azt, hogy jó nő vagy? (Vagy mit tett ez helyett?) Mennyire volt nyitott a társaságodra?

Tudom, elsőre kicsit sok ez a kérdés és talán sok időt is vesz igénybe, de teljesen megéri! 

(És nem is kell egyszerre megválaszolnod az összeset, csak kezd el és bármikor visszatérhetsz.) 

Hiszen ezáltal sokkal tisztábban láthatod saját magadat, egy magasabb szintről, jobban rendszerbe tudod rakni a saját nőiességedet. És onnantól kezdve, hogy valamit látsz, tudsz rajta változtatni is, ha úgy döntesz, hogy mást akarsz helyette.
Tehát nézd meg a válaszaidat és vond le a következtetéseket. Ha nem megy egyedül, bátran kérj tőlem segítséget vagy itt, vagy e-mailben a hello@alkosdmegonmagad.hu-n.

Jah igen: Édasanya alatt a gyerekkorodban lévő női mintát értem, édesapa alatt pedig a férfi mintát. Ha például nevelő apád volt, vagy a nagyszüleid neveltek, vagy a szomszéd nénivel töltöttél rengeteg időt, ő tőlük is vehetted a mintákat.

Említést kell tennem még arról is, hogy alapvetően két csoportba oszthatjuk a “mintakövető embereket”. Vannak szülő másolók (“én ilyen akarok lenni”) és szülő dacolók (“ilyen biztos nem akarok lenni”). A probléma mindkét oldallal ugyanaz: Ha akarod, ha nem, ugyanúgy a szüleidet másolod és így nem úgy éled meg az adott témát, ahogy te valóban szeretnéd.

A szülő dacolók azért vannak kicsit nehezebb helyzetben, mert náluk ez az egész el van nyomva, de ugyanúgy bennük él és tudat alatt dolgozik. Így időnként lehet ki is robban.

Az elnyomással még az a gond, hogy ekkor nem veszed át azokat a kincseket, örökségeket sem, amiket át kell venned. Így “félember” vagy csak. Hisz nem az a lényeg, hogy “nem akarok olyan lenni mint ő, ezért alapból elutasítom.”, hanem szépen felelősséget kell érte vállalni, kezedbe venni az erőd, csak magasabb szinten működtetni, úgy, ahogy te akarod. Mert ez is a részed.
Ha ez a helyzet áll fent, érdemes megcsinálni (ha kell, többször is) az 5 lépést az érzéseid és az édesanyáddal való kapcsolatod rendezésével kapcsolatban: elfogadás, megbocsátás, elengedés, szeretet, hála. Illetve bármikor csináld végig, ha feljön egy új minta.

És ne hagyd ki magad sem. (Tehát csináld meg minden alkalommal saját magadra is.)
Ha nem tudod mi ez a módszer, ebben a bejegyzésben bővebben olvashatsz róla.

Így fogadd el magad nőként és légy egyre nőiesebb

Nőiesebb akarok lenni v.s. Fogadjanak el úgy, ahogy vagyok!

Több nő gondolja magáról, hogy nem elég nőies és hajt arra, hogy egyre nőiesebbé váljon. Ezért edz, szép ruhákat, cipőket, kiegészítőket vesz, sanyargatja a testét mindenféle tápanyag szegényes fogyókúrákkal stb. És kívül, egy látszat nőiességet épít fel magának, a nélkül, hogy a valódi, belső nőiességével foglalkozna és azt kezdené el megélni egyre jobban és stabil női önbecsülésben. Ezért hiába szép, nagyon könnyen kibillen és folyamatosan kapja a külvilágtól azokat a visszajelzéseket, hogy ő még mindig nem elég. És hiába szép, egyre rosszabbul érzi magát, ami elveszi a nőiesség fényét.

És van a másik oldal, aki ugyanezt érzi, csak benne van az a kissé dacos gondolat is, hogy “mindenki fogadjon el így, ahogy vagyok”. Ezért nem tesz semmit, hogy változtasson a saját nőiességén. És ez elmegy egy elvárásba a környezet felé, hogy mindenki fogadjon el ilyennek és bizonyítsa is be , hogy milyen jó nő. És aki nem ezt teszi, az a szemét. De mélyen ez a nő nem fogadta el magát, hanem beletörődött a helyzetébe. Épp ezért a külvilágtól sem tudja megkapni azt, amit annyira akar.


Mit jelent elfogadni önmagunkat?

Az elfogadás nem egyenlő azzal, hogy szeretem magam.

Viszont az elfogadás kell ahhoz, hogy eljussak a szeretethez.

(ezekről bővebben itt olvashatsz)

A saját testem, külsőm, belsőm elfogadása annyit jelent, hogy szembe nézek azzal, hogy mi van most. Bevallom, hogy most épp ez van és leteszem a kardom, nem harcolok ez ellen. Csak elfogadom. Ez egyfajta megengedés. Megengedem magamnak, hogy olyan vagyok épp most, amilyen vagyok.

(Ilyenkor jöhet a bőgés, a dühös, haragos érzések kiírása, mert ez mind-mind segíti az elfogadást.)

Ha pedig megvan az elfogadás, akkor bocsáss meg magadnak, hogy eddig ezt tetted magaddal. Bocsáss meg az önsanyargatásokért, a negatív véleményezésekért, amiket önmagad felé tápláltál, bocsásd meg az önutálatodért stb.

Ez csak annyi, hogy eldöntöd, hogy feloldozod magad a saját bűneid alól és eldöntöd, hogy nem dédelgeted ezeket a sebeket tovább magadban.

Ekkor már könnyű elengedni a harcot önmagaddal, a saját testeddel, a nőiességeddel.


Itt kezdődhet a tested és a nőiességed szeretetének az építése.

Ekkor már van valódi eredménye is azoknak, hogy például a tükör előtt mondogasd magadnak, hogy szeretem a testem, simogasd magad, stb.

Kérdezd meg magadtól, mire is vágysz valójában? Nem az a lényeg, hogy mások szerint, vagy a külvilág szerint mi “jó”, hanem, hogy te hogyan érzed jól magad nőként?


Mi kell ahhoz, hogy szabadnak, felszabadultnak érezd magad?

Ha pedig nem tudod, kezdd el felfedezni, megtapasztalni. De ezt már szeretet alapúan, mert fontos vagy önmagadnak és jót akarsz magadnak. És mivel te egyre jobban vagy, ez természetes módon, automatikusan azt eredményezi, hogy egyre nőiesebbé is válsz.

Hiszen ez a természetes mivoltod.

Ha valóban önmagad vagy, jól vagy, azt csinálod, ami örömmel, boldogsággal tölt el és fel vagy szabadulva, nem tudsz nem nőies lenni!

És itt mindegy mi van rajtad, mindegy hány kiló vagy, stb. Persze ez nem azt jelenti, hogy csak ezért megengedhető az, hogy elhanyagolod a tested. Csak itt már a motiváció más. Mert nem azért teszed, hogy szép legyél, mert szép vagy. Azért teszed, mert neked és a testednek ez a jó, így működik jól és így érzed magam még jobban a saját testedben.

Az őszinte önfelvállalás, az önazonosság és a saját (leginkább női, belső) képességeid felfedezése, megélése, a boldog, örömteli élet tesz valóban kisugárzóan széppé, egyre nőiesebbé és fiatalossá.

Aki nőként nem elég nőies, az le van kapcsolódva önmagáról, nem használja a saját erejét, képességeit.

Az önfelvállalással és az őszinteséggel kezdődik el minden. (Menet közben meg szépen lepakolsz minden plusz múltbéli terhet a válladról, minden sebet, ami gátolja a szabad nőiességed megélését és kifejezését.)


Adj magadnak stabil alapot a fenti tudás elmélyítéséhez!

Szorosan a témával összefügg, ezért ha még nem tetted, javaslom hogy regisztrálj ezen az oldalon a Hangolódj rá Önmagadra sorozatra, ahol 14 napig, minden nap egy apró lépést tehetsz meg azért, hogy jobban megéld önmagad. Ezen felül az Első lépéseid az életfeladatod felé sorozatnak is ingyenesen elérhető az első 5 része. Várlak ott is szeretettel, regisztrálj ezen az oldalon!

Szeretettel várom a véleményed, kérdésed az eredeti Facebook bejegyzés alatt, melyet itt találsz: