Miért érzem azt, hogy nem vagyok elég jó?

[KÉP: miért érzem azt, hogy nem vagyok elég jó]

Pontosan mit érzel? Nem vagy elég jó nő /férfi /feleség /férj? Vagy nem vagy elég jó anya /szakember /szomszéd /barát /alkalmazott /szerető /vezető /…?

Vagy nem vagy elég jó EMBER?

Nem vagy elég jó, hogy mások szeressenek téged? Nem vagy elég szerethető?

Pedig te mindent megteszel, hogy az légy?

Minden nap, saját határaidat túllépve, megteszed ami kell. Mindent megadsz, megcsinálsz, elvégzel, akár egyedül is, segítség nélkül.

És mégis azt érzed, nem kapsz cserébe semmit.

Semmi elismerés, semmi tisztelet, semmi szeretet, pedig annyi mindent feláldoztál már.

De a másik nem látja, neki ez természetes. Pedig te mennyit dolgozol, mennyit adsz. És észre sem veszi. Gondolod: Mi lenne veled nélkülem?

Talán mélyen belül tudod: megérdemled a szeretetet. De mások valahogy nem ezt mutatják, így már ebben is bizonytalan vagy.

“Talán még sem vagyok annyira jó? És amúgyis, az a másik ember meg sem érdemli, amit én érte teszek. “

Ekkor akár megtörténhet az is, hogy kiveszel egy nap “szabadságot” és nem teszed meg, amit amúgy szoktál. Nem takarítasz, nem főzöl, vagy bármi.

“Így majd meglátja, milyen hasznos vagyok…”

De ekkor jön a bűntudat és a szégyen újra: “De ha nem csinálom meg, elhagy/kirúg. Nem fog szeretni.”

Te vajon kinek az életét éled?

Mert így a tiédet biztosan nem! Hisz teljesen kiszorítottad magad a saját életedből. Elnyomtad minden és mindenki miatt.

Még a kóborkutya az utcán is fontosabb, mint TE, saját magadnak.

Ha még te sem kezeled magad a saját életed főszereplőjeként, akkor hogy várhatod el ezt mástól?

Ha még te sem szereted magad annyira, hogy kiállj magadért, hogy várhatod el, hogy más szeressen téged és kiálljon érted?

Nézzük először, mi is történik itt…

Téged hogyan szerettek gyerekként?

Gyerekkorunkban a szüleink az isteneink, tőlük veszünk át mindent. Nem csak amit mondanak, hanem mindent, amit tesznek, éreznek, gondolnak, sugároznak önmagukból.

A gyerekek energia-szinten másolják szüleiket. Így nem léteznek titkok, kimondatlan igazságok. Ehelyett pontosan jól megtanuljuk, hogy titkolózni és sumákolni kell, hisz ami ott a mélyben van, azt nem lehet kimondani.

És mivel valószínű, hogy a szüleid nem foglalkoztak mély önismerettel, ez azt is jelenti, hogy bizony ők is sumákoltak. Így többek között azt tanultad el, hogy hogyan kell látszatpolitikás életet élni, ami hazugságokra, elvárásokra, szőnyeg alá söprésekre, hatalmi drámákra, megfelelési kényszerekre épül. Ezért nem csoda, hogy te sem tudod őszintén, asszertíven, támogatóan felvállalni önmagad, hisz nem tanultad meg. Nem ilyen példa volt előtted.

Így kapcsolataid nem másról szólnak, mint a figyelem és szeretet iránti harcról.

Mert bizony régen a szeretetért meg kellett küzdened. Az nem járt csak úgy, feltétel nélkül…

Olyan feltételei lehettek, mint például: jó jegyek a suliban, jó viselkedés, “ne sírj”, “ne kiabálj”, “legyél csendben”, “legyél jó”, “köszönj a boltban”, “adj puszit a nagyinak” (ha van kedved hozzá, hanem – mert így illik és hát nem akartátok megbántani nagyit), stb.

Így az életed mozgató rugója nem más, mint: “Én nem akarlak megbántani, csak szeress.”

Mert ha a másikat megbántod, vagy felhívod magadra valamilyen formában a figyelmet, ha kilógsz a sorból és így neadjisten ütközik a véleményetek, az elképzelésetek, a gondolataitok, akkor bizony nagy valószínűségben szeretet megvonásban részesülsz. Vagy legalább egy jó kis hatalmi harcban lehet részed, aminek te vagy a vesztese. Így eltaposva, nulla önbecsüléssel és önértékeléssel hagyod el a helyszínt. És azt érzed: “Soha többet ilyet, inkább szótfogadok.” Vagy fellázadsz a minden ellen és mindenki elhúzhat ahová akar, mert te egyedül is király vagy, mert te majd tudod.

Bárhogy is végződött, még mindig benned van a minta: “A szeretetért meg kell dolgozni.”

Ergó: Valamit tennem kell azért, hogy szerethető legyek. A tetteid értékétől függ, hogy mennyire fognak szeretni.

Így még mindig, meg is dolgozol érte. Így megfelelési kényszerben vagy a párod/férjed/élettársad felé, a gyerekeid felé, a főnököd felé, a közösséged felé, a barátaid felé, a szomszéd néni felé (hisz mit fog gondolni…), stb.

(És ha ez ellen lázadsz is, akkor annak egyenes következménye, hogy szeretetlenségben élsz. Hisz nem dolgozol meg érte, nem teszel semmit így biztosan szeretni sem fognak.)

Nem csoda, hogy fáradt vagy. Hisz energiád nagy része arra megy el, hogy megfelelésből elvégzel rengeteg munkát (csak a szeretetért, mert ezt tanultad, hogy így kell, ez kell ahhoz, hogy mások szeressenek. Mert ilyen egy jó feleség, egy jó háziasszony, egy jó férj, egy jó gyerek, egy jó alkalmazott, stb.), plusz végig kontrollálod és visszafogod magad, hogy még véletlenül, seholse legyen olyan megnyilvánulásod, ami “nem illik”. Hisz nincs is rosszabb, minthogy valaki meglátná, miket is gondolsz – érzel valójában.

Egy látszat világban élsz, amiben te, mint Főszereplő nem vagy benne…

Nem csoda, hogy boldogtalan vagy és nem találod a helyed és azt érzed, senki sem fogad el, nem vagy elég jó.

Hisz titkolod, hogy ki vagy valójában. Hogy várhatod el másoktól, hogy szeressenek, ha nem is mutatod meg magad?

Így ha akarnak, sem tudnak téged szeretni. Ilyenkor csak az álarcaidat tudják szeretni, de mivel ezek törékenyek, így valóban félelmetes az egész.

Hisz tudod, bármikor lehullhat az álarc. De mi lesz akkor?

Itt az alkalom: ÉBREDJ VÉGRE FEL!

Hisz lassú öngyilkosságban élsz. Mire jó az, ha egyszer megtelik a pohár és egyidőben robban fel az a sok minden, amit végig elnyomtál magadban?

Vajon mi lesz ennek a következménye? Vagy inkább tényleg belehalsz? Vagy függőségekbe kergeted magad, hogy ne kelljen ezekkel szembenézned?

Te döntesz!

Én ezeket javaslom:

1# Szépen, apró lépésekben kezdj el őszinte lenni

Először is őszinte magaddal. Merd bevallani, hogy nem a saját életedet éled.

Majd szépen folyamatosan merd meglátni, mi van jelenleg a világodban. Valószínűleg először a szörnyűségeket fogod látni, de merj szembenézni vele. Bőgd ki magad, nyugodtan, de kezdj el őszinte lenni. (Érzéseidet rendezheted ezzel a módszerrel is.)

2# Kezd el bevallani magadnak, hogy mire is vágysz valójában?

Mi az amit azért csinálsz, mert tényleg szereted? És mi az, amit csak másokért csinálsz?

Nem lennének jobbak olyan kapcsolatok, ahol nincs szükség színjátékra? Ahol 100%-ban önmagadat adhatod és pont ezért szeretnek? Mert te Te vagy?

Aki nem így áll hozzád, annak van bármilyen keresnivalója az életedben?

Aki nem tud feltétel nélkül szeretni, és folyton elvárásokat támaszt feléd és ha nem így viselkedsz, megbüntet, az valóban szeret téged?

Ezek mögött motivációként mindenhol a félelem lapul. Félelem alapú vagy szeretet alapú életet szeretnél inkább élni?

Nézd csak végig, hol zavar az, ha kritika ér? Mi az, amit mindenképp meg kell csinálnod, mert ha nem…? Ezeket a szituációkat vizsgáld át. Hol vagy benne Te? Kiről szól ez az egész? Kinek akarsz mindenáron megfelelni? És te mit akarsz?

3# Kezd el végre legalább Te szeretni magad

  • Ennek első lépése, hogy tiszteld meg magad az őszinteségeddel. És ha lehet, másokat is, az őszinte önfelvállalásoddal.
    Kezd el apró lépésekben felvállalni a saját gondolataidat, érzéseidet, vágyaidat. Hisz mennyire éreznéd magad szerethetőnek, ha rejtegetnek egy sötét szobában?
  • Az önszeretet egy másik fontos lépése, hogy kezdj el felelősséget vállalni a saját életedért. Hisz a te felelősséged csak az, hogy te boldog legyél. Az nem a te felelősséged, hogy más boldog legyen, azzal foglalkozzon ő. Ezáltal kezd el előtérbe helyezni magad és kezdj igent mondani magadra és nem-et arra, ami nem hozzád tartozik /nem akarsz /nem szeretsz.
  • Kezdj el adni magadnak. Adni időt, adni ajándékokat, adni tapasztalatokat, adni figyelmet, adni pihenést, adni művész időt, adni bármit, ami épít téged és segít neked abban, hogy egyre jobban érezd magad a bőrödben.

Így egyre inkább tisztulni fog a kép önmagadról és szépen lépésről lépésre, egyre inkább a saját életedet élheted.

Ez nem egyszeri munka, folyamatosan kell ezekkel foglalkozni és beépíteni a mindennapjaidba.

Tedd ezeket szokásoddá és így biztosan haladni fogsz előre a felszabadult, boldog életed irányába.

A november lényegi üzenete

Novemberben több fontos és mély jelentésű esemény is történik. Ezáltal ez az egész hónap a szeretet csodáinak hónapja. A hónap folytán ez ráadásul napról napra egyre erősebben is hathat.

Ez nem azt jelenti, hogy akkor most üljünk le és várjuk, milyen csodák fognak velünk történni. Nem. Most is vannak ugyanúgy feladataink, fejlődési lehetőségeink, amiket meglépve tudunk egyre inkább megnyílni a tiszta szeretet előtt.

Bárhol is tartasz most az életedben, ez mindenképpen hatással van rád is.

Ez a szeretet erő nem válogat, nem feltételekhez szabott, nem ítélkezik. Így mindenkihez eljut. Az viszont előfordulhat, hogy annyira egód rabja vagy, hogy ezt nem veszed észre és egyszerűen elmész mellette.

Belső – tudati tágulás szükséges ahhoz, hogy az új, minőségibb lehetőségek, emberek, kapcsolatok, bőség, vagy bármi, amit szeretnél, be is tudjon lépni az életedbe. Ha nem lépsz magasabbra, nem emeled fel gondolataidat, szokásaidat, hitrendszereidet, akkor viszont csak a régi, megszokott, lehúzó emberek, gátak, korlátok vagy egyéb dolgok fognak bumeráng szerűen visszajönni. Ez is csak akkor probléma, ha te már új életre vágysz, mert akkor ők visszahúznak téged a régi életedbe.

Ha ezt veszed észre, jusson eszedbe, hogy valami még mindig gátol téged abban, hogy megtanuld a leckét. Ezeket pedig észreveheted, a gátló, visszahúzó, korlátozó tényezőket, félelmeket, gondolatokat levághatod önmagadról és felszabadulhatsz általuk.

Ha nem látod, mi gátol, mit kell elhagynod, levágnod, megváltoztatnod vagy csak túl káoszos az egész, hogy tisztán lásd a helyzetet, kérj segítséget.

Nem szégyen, ha nem tudod. Sőt, most a kérdezés és a segítség kérés még fontosabb, ugyanis mélyen, a tudatalatti legmélyebb szintjeiről is törhet fel bármi, amit ha nem látsz tisztán, akkor talán nem is lehet jól helyre tenni.

November első felében a Nap a Mérleg csillagképnél jár. Ő az égi kapu, amin áthaladva beljebb, mélyebb juthatunk önmagunkban.

Ez lehet fájdalmas, de lehet csodálatos is.

Az egyik út, a félelem útja

Ez az egész akkor fájdalmas, ha rengeteg felelősség hárítás, elnyomás lakozik benned. Mert ekkor bizony előfordulhat, hogy szembejönnek veled saját démonaid és rákényszerítenek a szembenézésre.

Belső démonaid mind a félelemben gyökereznek. Minden dolog, ami félelemmel tölt el, frusztrációt, szorongást, aggódást, halogatást kelt benned, abból adódik, hogy egyszer (lehet nem tudatosan) hoztál egy félelem alapú döntést és e szerint törekszel élni az életedet.

A szeretet helyett a félelmet, a könnyebbik, a járt utat választottad. És ennek hatására most belső világodban széthúzás van jelen. Egyszerre mennél több irányba. Mivel választottál már egyet, viszont mélyebben rejtőző vágyaid más úton szeretnének haladni.

Tehát van benned egy szeretet alapú vágy, amit megtagatsz önmagadban. Ezt akarod, erre vágyik minden porcikád, viszont mivel ez a járatlan – ismeretlen út, ez félelemmel tölt el. És a félelemre hallgatva inkább egy másik, könnyebb, ismerősebb, járt úton haladsz.

És ez a káosz még inkább növeli a félelmed, még inkább elgyengít és egyre jobban lefelé húz.

De választhatsz más utat is, a szeretet útját

Ekkor dönthetsz, hogy önszántadból szembenézel saját egykori döntéseiddel, elfogadod és megbocsátod ezt magadnak és rálépsz a szeretet útjára.

Itt nem az a megoldás, hogy elkezdesz harcolni a félelemmel vagy hogy uralni akarod a félelmedet.

“Mint már mondtam, azt hiszed, képtelen vagy uralni a félelmet,… Valójában már maga az a feltevés is csak tovább erősíti a félelmet, miszerint a félelmet uralni kell. A valódi megoldás a szeretet elsajátításában rejlik.” – Csodák tanítása

A félelem ellentéte nem a bátorság. Bátor tudsz úgy is lenni, ha közben félsz. Sőt, igazán csak az tud bátor lenni, aki a félelmei ellenére is képes a cselekvésre. De még itt is jelen van a félelem.

Tehát a bátorság nem a félelem ellentéte. Az igazi ellentét egy vagy-vagy állapot. Ha az egyik van, ott nem lehet jelen a másik. Nem lehet egyszerre mindkettő.

Ilyen kapcsolatban a félelemmel a valódi, tiszta, feltétel nélküli szeretet áll. Ott, ahol jelen van ez a szintű szeretet, nincsen félelem. Ha pedig egy icipici félelem, szorongás, aggódás, halogatás, stb van benned, ott nincs jelen a tiszta szeretet. Ekkor maximum egy birtokló, félelmekkel teli szeretetnek hívott, de inkább ragaszkodáson alapuló, alacsony rendű érzelmet érezhetsz még.

Milyen a valódi, tiszta szeretet?

A valódi szeretet nem birtokló, nem véleményező, nem ítélkező.

Ezt ne úgy képzeld el, mint egy érzést. Mert nem az. Ez minden érzés felett áll. Ez egy állapot, amiben vagy benne vagy éppen az adott pillanatban, vagy nem. Ez a két állapot hullámozhat.

A tiszta szeretetben minden biztonságos és mindenhol rend van.

Ez az állapot tudja csak átvenni a benned lévő félelem helyét. Csak ez lehet a megoldás.

Amire figyelsz, azt erősíted magadban és az általad látott – alkotott világban is.

Amikor tehát azon dolgozol, hogy a félelmet legyőzd, vagy a félelmet urald, valójában az életedben a benned lévő káoszt és félelmet növeled. Ezekben a pillanatokban éppen olyan élményeket teremtesz magadnak, amik arra hivatottak, hogy bebizonyítsák neked, hogy van mitől félned és a félelem erősebb mint te. (Mivel démonaid félelem alapúak, így velük is ugyanez a helyzet.)

Tehát a gondolataid és a hozzáállásod által te magad növeled a saját félelmed. A félelem nem létezik, ahogyan démonaid sem léteznek. Fél – elem. Ez csak a te gondolataidban létezik. A külvilágban lévő események – emberek pedig ezt a benned lévő félelemet tükrözik vissza. Ez csak kivetítés.

A szeretet (vagy szer-elem) viszont létezik. Pont olyan a kapcsolata a félelemmel mint a fénynek a sötétséggel. A sötétség sem létezik önmagában. Ő csak a fény hiánya. Pont úgy, mint a félelem a szeretet hiánya. Ezért nincs is.

A félelem csak egy hiányállapot. És ezt a hiányt csak a szeretettel lehet betömni.

Így ha te is azon munkálkodsz, hogy az életedben kevesebb legyen a félelem, akkor ezt most rögtön hagyd abba. És figyelmedet inkább a szeretet növelésére helyezd át.

Arra törekedj, hogy minél több pillanatban tudd megélni ezt a tiszta szeretet állapotot. És ezáltal szépen, lépésről lépésre elgyengül, majd eltűnik minden, ami félelemből való.

A félelem semmi. A szeretet viszont minden. (Erről a szeretetről szól ez az írásom is.)

Döntsd el most, hogy te melyiket választod.

“Úgy döntöttem, a szeretetet választom.”

A hónap fő feladata, hogy ezt a mondatot jól bevésd tudatodba. És amikor csak lehet, ebből az elvből kiindulva cselekedj. E szerint hozd meg a szembejövő döntéseket, és e szerint válassz lehetőségeid közül. Mert a szeretetből hozott döntések képesek elhozni számodra a vágyott csodákat és a bőséget.

Ezt az elvet kell alkalmaznod ugyanúgy önmagad felett és mások felett is.

Ha emlékszel az 5 érzelmi lépcsőre akkor tudod, a szeretet csak a 4. lépcsőfok.

Ez azt jelenti, hogy ha az előző szinteken el vagy akadva önmagaddal vagy mással kapcsolatban, akkor ezt nem tudod megélni. Nem lépheted át a lépcsőfokokat.

Ekkor tehát az a dolgod, hogy elfogadj – megbocsáss – elengedj. Az, hogy ezt végig csináld, az pedig csakis érted van, érted történik és rólad szól. Ezt az egész folyamatot tehát önszeretetből csináld végig.

(Erről a folyamatról itt olvashatsz.)

Ehhez a szintű szeretethez tartozik a gyermeki szeretet is, ami szintén nagy hangsúlyt kap ebben a hónapban is.

Tehát ha még nem tetted, iratkozz fel ingyenes Belső gyermek oktató sorozatomra. Itt a múlt rendbetételéhez és a belső gyermekkel való kapcsolathoz és önszereteted növeléséhez is kapsz tanácsokat és hasznos eszközöket. Ezek mind segítik könnyíteni a lelked, lerakhatod terheidet és így több szeretetnek lesz helye benned és körülötted.

Így ha már olvastad, de még nem ültetted gyakorlatba a feladatokat, akkor még nincs késő, csak tedd meg.

A tanfolyam végén elérhető megerősítő mondatok pedig tökéletesen támogatnak téged abban, hogy az e havi energiákat egy magasabb szinten tudd megélni.

Összesítve

A hónap fő feladata a szeretettel és önszeretettel való kapcsolatod átértékelése, rendezése, felemelése és gyakorlatba ültetése. Ez az a kulcs dolog, amivel ki tudod aknázni a fő lehetőségeket, amiket folyamatosan, hónap közben még megosztok veled.

Csodákkal és bőséggel teli hónapot kívánok neked.

Ha kérdésed vagy elakadásod van, akkor bátran kérdezz vagy kérj segítséget tőlem a hello@alkosdmegonmagad.hu e-mail címen.

Hálás Szeretettel:
Hajabács Klára
Önismereti tréner és asztrozófus